Forth

Hamar eljött a vasárnap reggel. Mindenki a buszon ült, egy-két szülő lézengett a busz körül vagy ölelgette a gyerekét, többek között Linda is. Mark, ahogy kinézett az ablakon, szinte hallotta, ahogy a nő a lánya lelkére köt dolgokat, amiket Lessa távolról sem csinálna. Egyedül ült, várta, hogy Adrian visszaüljön mellé.

Nem messze ültek a menő bandától, akikkel Acsy szeretett lógni. Mark annyira nem volt oda értük. Az állandó rap zene, ami nem szól másról csak a nőkről, pénzről, szexről… Az első dolog a számára nem éppen vonzó nem, a második sem hozza lázba túlságosan, a harmadik pedig… Megvan neki, bár nem úgy, ahogy mások gondolják. Ő inkább marad a rocknál. Persze ő is szívesen elnevetgél a társasággal, de nem akarja korán reggel azt hallgatni, miképpen „kefélték vagy szopatták szét” a barátnőiket a srácok – persze ezt senki nem hitte el nekik, még ha igaz is.

Eközben a hátsó ajtón Lessa jött fel, hátra sem nézett, úgy ült be egy üres dupla helyre. Ekkor Adrian is lehuppant mellé, mögéjük Eduárd és Krisztián ültek.

- Mi az Fere, besértődött a csajod, hogy csak Adrian maradt neked? – hajolt előre Eduárd. Őt utálta legjobban a fiúk közül, nem annyira, mint Ricsit, de utálta és ezt nem is fogta vissza.

- Lehet. De látom, hogy a ti kapcsolatotok Krisztiánnal felhőtlen. Csak nehogy aztán furcsa hangok terjengjenek a szálláson!

- Kabbe’ kis buzi!- ezzel a fiú hátra hajolt. Mark hátranézett a fiúra apró mosollyal válaszolt.

- A tiédet még bottal sem piszkálná meg! – ezzel előre fordult és ránézett Adrianra, aki fáradtan heherészett. A fiú közelebb hajolt Markhoz és a fülébe suttogott, hogy mások egyáltalán ne hallják.

- Tudod, azt álmodtam, hogy kedden, mikor jövünk haza este, meglátjuk a Lánchidat kivilágítva, és még mielőtt áthajtunk rajta, elkezdünk csókolózni. Senki nem látna minket, csak mi ülnénk leghátul, a többiek aludnának, és a fények épphogy megvilágítanának minket. Nem romantikus?

- De az, csak te épp nem vagy olyan típus. – szólt halkan Mark.

- De te szereted, ez tesz boldoggá, és én szeretem, ha boldog vagy! – ezzel elhajolt és rádőlt a másik vállára. A busz elkezdett rezegni és zúgni, beindult a motor.

- Mit csinálsz te barom?! – kérdezte meglökve a másikat. Ez is csak egy újabb színjáték, mintha barátok volnának. Sosem hívná baromnak, ilyenért sosem lökné el.

- Álmos vagyok, alszom! – ezzel belekarolt a másikba, majd helyezkedett egy kicsit. Tíz perce sem voltak úton, mikor a szőke már mélyen aludt.

***

A Budapesten töltött része a napnak nem volt valami érdekes. Persze az állatkertben töltött idő nagy részét a „rokonlátogatás” vagy éppen a „nézd, ott az ikertesód” féle poénok lengték körül. A játszóteret a nagyon komoly gimnazista csoport is élvezettel használta, mint a tízévesek. Nem egy káromkodás történt, ahogy a másfél méter magas emberkékre szabott játékok között sokan beverték a fejüket vagy egyebüket. Volt olyan, aki kicsúszott a hintából, volt aki a csúszdán felakadt a nadrágjával, ezért a busznál kénytelen volt lecserélni a szakadtat.

A hajózás maga volt a pokol. Az osztályfőnök – nem mellesleg a német nyelvi tanáruk – nem volt büszke rájuk, pedig kellett volna. A srácok elkezdtek össze-vissza rendelgetni németül, a lányok az angollal szórakoztak és ájuldoztak a pincérfiú édes mosolyától. Mark a fiúkkal ökörködött egy sort, el is feledkezett Lessáról. A lány külön ült egy kétfős asztalnál, jegyzetelgetett, fejhallgatója a fején volt és egyszer telefonált is. Olyan felnőttes volt, másabb mint a többiek, senki nem gondolta volna, hogy a bent lévő őrültek házával jött a fedélzetre.

A mozi volt az egyetlen amit mindenki élvezett. Vígjáték volt, a vége főcímig minden tökéletesen ment onnantól pedig kezdődött az őrültekháza újra. Mindenki kukoricával dobálózott, az üdítők borultak. A buszon meg is kapták a szidalmakat, de senkit nem érdekelt. Mindenki elvolt a maga dolgával.

Mikor talán fél úton lehettek és Adrian inkább foglalkozott a haverjaival, mintsem Markkal. A barna úgy döntött, inkább elindul és barátnője háza táján érdeklődik. Csak most gondolt bele, mennyire ködös is volt a lány tekintete egész nap.

A lány cipő nélkül ült az ülésen, hátát az ablaknak vetette és lábát felhúzva térdére támaszkodva írogatott. Fején a fejhallgató, ritmusra bólogatott. Mark megfogta a lábát és felemelte. Mikor leült, A combjára tette a lány lábát. Ő a nyakába tette a fekete készüléket és ránézett a barátjára.

- Eszedbe jutottam? – vonta fel a szemöldökét.

- Igen. Mivel bántottalak meg? Vagy rossz volt a randi? – vonta fel a szemöldökét a fiú. – Ha a srác tett valamit, én saját kezűleg verem el! Csak mutass rá és ezüst tálcán kapod meg a tökeit!

- Semmi ilyen! – szólt a lány halkan nevetve. Mark is örült, ma először látta mosolyogni a lányt. – Egyszerűen csak kikészít a sok viháncka meg a macsó pincsik társasága.

- És Ricsi?

- Rasszistább mint eddig. A Szabó meg a telefonját nyomkodja, szóval nincs társaság. De legalább alkotattam egy kicsit. Madrian lett! Van kedved hozzá? – húzogatta a szemöldökét a lány, ahogy a füzetét lóbálta a fiú előtt. Mark kinyújtotta a kezét.

/*/*/*/

Késő este volt, a túra után mindenki elbóbiskolt. Mad és Rian ébren voltak, A barna ölében feküdt szőke társának feje, lábai fent az ülésen. Míg Rian fáradtan pislogott előre, Mad őt nézte. Ismerte az utat, sokat járt erre nagybátyjával. A város fényei végigszelték az alvó emberek arcát és Rian nyugodt tekintetét…

/*/*/*/

- Majd később elolvasom, félek, hogy rosszul leszek, ha lefelé nézek. De jól kezdődik, kíváncsi vagyok.

- Reméltem. De ezek igazi egypercesek. Nem többek 10-15 sornál.

- Amúgy milyen volt a randid, komolyan!

- Semmilyen, mintha veled mentem volna. Próbáltam egy kicsit nem én lenni. Kevesebb trágárkodás, kedvesebb, nőiesebb akartam lenni, de nem igen ment. Amikor vége lett a filmnek, előtörtem. ÉS ami szép, hogy azt mondta, alig várta már, hogy valami trágárt mondjak, már hiányzott neki. – vont vállat a lány. Komoly volt az arca.

- Ja, szóval semmi álomrandi? Nem volt esti andalgás a város fényei alatt, majd egy padon ülve édes csókkal elválva? – vigyorgott Mark. Lessa nem szerette a romantikát, csak húzni akarta a lány agyát, de ő csak elfordította a fejét és pír jelent meg az arcán. – Lessa… Nem mondod! Komolyan első volt és nem…

- Hallod, maradj már csendben bakker! Még a holdon is hallanak öcsi!

- De hát ez az első csókod volt és nem mondtad el! Mindent tudni akarok! – szólt a fiú mániákusan.

- Hát ez úgy volt, hogy már sötétedett és kimentünk az Aréna teraszára. Lemásztunk a fűbe, szembe ültünk törökülésben, mint a túrákon szoktunk, csak most közelebb ült. Csomót beszélgettünk, ilyen tök hülye dolgokról, amiről általában a lányok a lányokkal beszélnek. Álomrandi, család, jövőkép. Kiderült, hogy mennyire hasonlítunk. Csonka család, a jövőben jó soká nem akar gyerekeket, a házasságot épp akkora ökörségnek tartja mint én… Imádom. Aztán meg egyszerűen elterültem, tudod, amit szoktam csinálni…

- Aha! – szólt Mark. Feszülten várta a fejleményeket.

- Na, akkor már láttam egy két csillagot, de becsuktam a szememet. Amikor kinyitottam a szemem már felettem támaszkodott. Úgy dobogott a szívem, mintha akkor végeztem volna a Cooperrel. Azt mondta, csukd be a szemed. Én azt csináltam. Először csak puszit adott a számra, tudta, hogy soha ne smárolta még. Az után felültünk. Furcsa érzés volt. Aztán azt mondta, remélem még segíthetek gyakorolni. Istenem, ott haltam meg, elhiszed? Már kicsit át tudom érezni, mi volt mikor te meg… - Lessa halkabban szólalt meg – meg Geri.

Most Markon volt a pirulás sora. Az első csókja nem épp olyan volt, mint amilyennek mindenki gondolná. Mark már előtte túl volt az első csókon. Még fiatalon, általános iskolában volt egy barátnője. Talán hetedikben, és a lány rendesen csókolózni akart, tanított egyet s mást Marknak.

De Gerivel való első csók sem volt annyira nagyon izgalmas. Persze ő teljesen fel volt pörögve. A városi focipályán voltak, lement az általános iskolai barátaival focizni. Ő maradt legtovább, csak úgy rugdosott, eszementen futott körbe, majd mikor elege lett az egészből, felment az öltözőbe. A gondnok már felkapcsolta a lámpákat a pályán, szinte már teljesen sötét volt.

Fent látta, hogy van valaki más is, de csak a cucc alapján ítélkezett. mikor indulni készült, akkor lépett be a fiú. Borostás volt, hosszú barna haját hátul fogta copfba. Érezte, ahogy a barna szempár végigfut rajta. Marknak két pillanatig kellett csak néznie az arcát, tudta, hogy ismerte valahonnan a srácot.

Mikor Geri rámosolygott, Mark elkapta a fejét és kiment az öltözőből. Csak kint tűnt fel neki, hogy bent hagyta a stoplis cipőjét. Kénytelen volt vissza menni. Geri mutatta fel a cipőket mikor bement. Beszélgetni kezdtek. Talán a suliról, igen biztos arról. Marknak mennie kellett, pedig maradni akart. Tetszett neki Geri, már akkor szimpatikus volt neki. A srác pedig megpróbálta rávenni, egy találkára. Nem jött össze, nem ment bele. Mikor kiment volna az ajtón, Geri elkapta a karját és megcsókolta. Így kezdődött el a kapcsolatuk.

- És összejöttetek?  - nézett Lessa szemébe Mark.

- Hát azt nem igazán tudom. – vonta meg a vállát Lessa.

- Mi van?

- Azt mondta, találkozhatnánk még, és elkérte a számomat. De arról szó sem esett, hogy járnánk, vagy valami ilyesmi. De… - ekkor megszólalt az osztályfőnök hangja, a hangszórókból.

- Srácok egy negyed órás megálló következik. Pécsre még fél óra az út, akinek egyéb dolga van, mosdót talál a benzinkútnál! – ezzel a busz megállt.

- Lejössz?

- Aha! – mondta Lessa, majd mikor leszálltak, együtt mentek el a benzinkútra venni valami csokit.